Dorfbücherei

2004. szeptember 3-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Német Nemzetiségi Önkormányzat a Fő út 49-ben Dorfbücherei néven kiskönyvtárát. A megnyitón az ünnepi beszédet Frühwirth Mihály, a Kulturverein elnöke mondta, melynek teljes szövegét alább olvashatják.

Érdeklődni a 06-30-668-7043-as telefonszámon lehet.
 

Frühwirth Mihály ünnepi beszéde
(2004. szeptember 3. Dorfbücherei megnyitó):

Tisztelt Jelenlévők!

Vecsés életének egy sajátos pillanatát éljük meg. A több mint 200 esztendős településről, az itt élő nemzetiségről, tágabb értelemben a magyarországi németekről, sok helyről, sokféle módon szerezhetünk ismereteket. A Német Nemzetiségi Önkormányzat arra az elhatározásra jutott, hogy az elszórtan megszerezhető ismeretekből egy saját gyűjteményt hoz létre. A kezdeményezést a megüresedett helyiség átadásával és anyagiakkal is támogatta a városi önkormányzat.
A nemzetiségi önkormányzat pedig pályázaton nyert pénzből berendezte, és könyveket vásárolt. A kottatárat Dobrovitz József hagyatéka gazdagítja, amely feleségétől, Füleki-Frühwirth Máriától került a gyűjteménybe.
Különös jelentőséggel bír, hogy ez a gyűjtemény itt a falu legrégebbi épületében, a Cziffra Csárdában, az egykori térképek tanúsága szerint a Tauben-Kobelban kapott helyet. Az idősek még emlegetik Wirtshaus-Pergel-ként is. Szemben állott a templom és az iskola. A kétszáz évvel ezelőtti Vecsésnek ez volt a központja. Földrajzilag a legmagasabb pontja, talán sajátos szimbolikának is tekinthetjük.

Az ismeretek forrása századokon át elsősorban a könyv volt. Mára sokat változott a világ. A könyvek mellett erőteljesen jelentkeznek más források, más ismerethordozók. A fiatalabb generáció esetében a hang- és képanyagok már-már a könyv riválisává lettek.
A jelenlévők előtt talán nem ismeretlen, hogy Vecsés életében a német nyelvű irodalom a perifériára szorult. Az anyanyelv már a huszadik század első éveiben kiszorult az elemi iskolai oktatásból. Mire az újságok, a könyvek elérhetővé váltak, német nyelvű kiadványok szóba sem jöhettek. Az itt élő nemzetiség az anyanyelvén analfabéta maradt. Egy-egy házi-áldás, az imakönyvek és a sírfeliratok őriznek német szövegeket. Utolsó dokumentumai az egykori anyanyelvnek.
Ezért különösen fontos a mai esemény. Egy helyre gyűjteni, ami megmaradt. Ide gyűjteni azokat az új kiadványokat, amelyek a német nemzetiséggel foglalkoznak. Dokumentálni az örökséget, feldolgozni, felkínálni és elérhetővé tenni minden érdeklődő számára. A felnövekvő új generáció, Vecsés tanulóifjúságának több mint a fele, másfél évtizede emelt óraszámban, nemzetiségi nyelvként tanulja a németet. Őket és az őket nevelő tanítókat, tanárokat is megcélozza ez a gyűjtemény. Segítségével a nemzetiség történelméhez, a nyelvhez kötődő kultúra megismeréséhez juthatnak közelebb.