Húsvéti szokások - Tojásfutás

A hosszú böjti időszak után már nagyon várják az emberek a tavaszt és a húsvéti ünnepeket.
Virágvasárnap barkát visznek a templomba megszentelésre. A szentelt barkát otthon felakasztják a padláson, hogy védje a házat a villámcsapástól és a betegségektől. A böjti időszak végén, nagyszombaton feltámadási körmenetet tartanak. Ez a szokás még él az idősek körében.
Húsvét hétfőn még manapság is mennek a fiúk, a legények és a férfiak a lányokhoz, asszonyokhoz locsolkodni.
A húsvéti készülődéskor sonkát főznek, tojást festenek, süteményeket sütnek és virágot készítenek elő a locsolóknak. A gyerekek fészket készítenek a húsvéti nyúlnak, hogy abba tegye az ajándékot.
Húsvét hétfőn délután kezdődik a tojásfutás. Ez egy vidám vetélkedés két csapat között. Ezt a szokást valószínűleg Felső-Ausztriából vagy Svájcból hozták magukkal elődeink. A tojásfutást a kocsmárosok szervezik. A legények, akik törzsvendégek a kocsmában, előkészítik a tojásfutást és a bált. Felfogadnak egy zenekart és árulják a báli belépőjegyeket. Keresnek valakit, aki a mókamester lesz és a többieket a két csapathoz, akik maskarába beöltöznek. A legények virágvasárnap kezdik gyűjteni a tojást a tojásfutáshoz. A faluban körbejárnak a lányos házakhoz tojásért, mert 300-350 tojás kell a tojásfutáshoz. Ezt egészen húsvétig teszik, mert általában 2-10 tojást kapnak 1-1 háznál.
Két csapatot állítanak össze a versenyhez, az a lényeg, hogy minél mókásabb férfiakból, legényekből álljon a csapat (alacsony, magas, sovány, kövér stb.).
Húsvét hétfőn délután egy kocsit állítanak a kocsma elé, rajta egy hordó van tele vízzel. Fent ül a kocsin 3 bíró, aki ügyel a szabályok betartására. A kocsitól két irányban kis homok kupacokat készítenek (10-15 db), rajtuk 1 tojással. A váltóverseny során a futóknak egyenként kell a tojásokkal a kocsihoz futni és azokat a hordóba dobni. A bírók figyelik és számolják, hogy 1-1 csapatnak hány darab ép tojást sikerült a hordóba dobni. Közben a nézők próbálják a tojásokat kövekre cserélni, a mókamesternek kell ezt megakadályozni. A verseny két óra hosszat tart. A bíró felemeli a győztes csapat kapitányának a kezét. A futás után a tojásokból rántottát sütnek és a versenyzők közösen fogyasztják el. Este együtt mulatnak a bálban reggelig.
A régi kocsmák már nincsenek meg – úgy, mint a Kóbi Vendéglő, a Gazdakör -, és így már a tojásfutás szervezése sem úgy zajlik, mint régen. A Német Nemzetiségi Önkormányzat mégis szeretné ezt a szokást életben tartani. A húsvéti egyházi és közösségi szokások még élnek. Az emberek készülnek a húsvétra étellel, itallal, színes tojásokkal, sőt locsolkodás is van még. A fiatal fiúk feldíszített kocsikkal mennek locsolkodni az ismerős lányokhoz.
A tojásfutás helyszíne átkerült a búcsútérre vagy a Négy Szürke Söröző elé. A futásban manapság inkább gyerekek vagy iskolai csapatok vesznek részt. Kisebb sátrakat állítanak fel a zenekar és a „kocsma” részére. A nézőket a Brunner zenekar szórakoztatja estig. A hagyományos húsvéti bál helyett a szabadban táncolnak a szórakozni vágyók. Napjainkban is érkezik még vendég külföldről, hiszen a külföldre szakadt vecsésieknek ez egy jelentős ünnep. De örülhetünk annak is, hogy a vegyes házasságok miatti erős asszimiláció ellenére legalább ebben a formában él még ez a régi szokás, ami a Kárpát medencében a néprajzkutatók szerint egyedülálló.

Ináncsi Zsigmondné