Vecsés - Wetschesch
 

Szülőfalunkat, Vecsést, a török kiűzését követő évszázad végén 1786-ban telepítette be II. Grassalkovich Antal.
Az 1795-ben készült összeírás szerint már egységesen német nyelvű település volt. A Historia Domusból és egy 1841-ben készült jegyzőkönyvből ismerhetjük meg az itt élő katolikus lakosság templomának képeit, ünnepeit, énekeit. Ezek mind azt bizonyítják, hogy az itt élők szorosan kötődtek a dél-német nyelvterület hitvilágához.
A XIX. század az erőteljes fejlődés korszaka volt. Pest közelsége, az 1847-ben megépült Pest-Szolnok vasútvonal, majd Buda, Óbuda és Pest egyesítése, Budapest, nagy hatással volt az itt élőkre. A sváb családok legendás szorgalma, a főváros közelsége és piacainak felvevőképessége nagyot lendített a településen.
A káposzta már a kezdetektől jelen volt: „A plébánosnak a házi kiskerten kívül van kint a kenderföldön egy jókora káposztásföldje.” – olvashatjuk a Historia Domus első lapjain. A mezőgazdaságba, az értékesítésbe korán bekapcsolódtak az asszonyok, a szántóföldi növénytermesztés mellet mind nagyobb teret kapott a munkaigényes zöldségtermesztés és a káposztasavanyítás. Hajnalanta sok-sok vecsési lovaskocsi volt úton a lőrinci, kispesti és távolabbi piacok felé.
A XIX. század végén megindult egy újabb betelepülési hullám és ez folytatódott a XX. században is. Az oktatás nyelvét már 1902-ben magyarra változtatták. Ezzel egy időben az anyanyelv oktatása kiszorult az iskolából. Évtizedeken át a sváb gyerekek az anyanyelvükön analfabéták maradtak.
1945-ben kényszermunkára hurcolták a munkaképes lakosságot, az elhurcoltak több mint 90%-a a német nemzetiség soraiból került ki. 1946-ban az újabb veszteséget az elűzött 1500 vecsési jelentette. Az enyhülés a Vecsést érintő nemzetiségi politikában az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején volt érezhető. Ez volt a „Táncoljanak, énekeljenek, ha akarnak!” korszak. Az 1990-es önkormányzati választásokon már megjelent a nemzetiségi lista is. Négy éven át nemzetiségi tanácsnok képviselte a vecsési svábokat, 1995 januárjában pedig megalakult a Német Nemzetiségi Önkormányzat.
Napjainkban két óvodában és két iskolában folyik nemzetiségi nevelés. Tánccsoportok sora, zenekarok, nemzetiségi egyesületek, baráti társaságok fáradoznak a hagyományok életben tartásán.
Az erős asszimilálós törekvések és a XX. század megpróbáltatásai után az itt élő svábok gazdasági és kulturális jelenléte mai is meghatározó színt ad a település, Vecsés Város arculatához.

                                    Frühwirth Mihály
                                    Kulturverein-Vecsés elnöke
 

 

Galéria

 

   
Káposztafeszt Tojásfutás  Strudlessen
     
Regionális Gála 2008 Régi Vecsés Régi Képek

 

Magyar Deutsch

 

h k s c p s v
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 
 

Hírek

A 25 éves testvérvárosi partnerkapcsolat megünneplése Rheinstettenben

2018. november 9-12. között 25 fős vecsési delegációval látogattunk el Rheinstettenbe, a Szent Márton Egyházközség novemberi szent Márton napi ünnepségére.

Gyűjtés indult a Szent Kereszt templom belső felújítására

Templomunk, a Szent Kereszt Felmagasztalása templom 1962-re épült fel a Jókai utcában. Sok vecsési család vállalt áldozatos munkát, adott adományt ahhoz, hogy elkészüljön.
Mára megint összegyűltek a tennivalók. A templomunk átfogó belső felújításra szorul, hiszen festés közel 30 éve volt utoljára. Ismét a vecsési családokhoz fordulunk segítségért. Szeretnénk az elektromos hálózatot felújítani, a falak festésre szorulnak és a padlózatot is meg kellene újítani.

Megemlékezés a kitelepítés 72. évfordulójáról

2018. május 12-én, szombaton a Szent Kereszt templom esti miséjén emlékeztünk meg azokról a vecsési családokról, akiket 1946 májusában igazságtalanul megfosztottak otthonuktól és Németországba kitelepítettek.